Volna vagy lenne? (2.)


„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Mi az oka a lenne terjedésének? Több van: a lesz ige erőteljesebb, szuggesztívebb, mint a van. A lenne terjedését magyarázza az is, hogy a föltételességet és az óhaj teljesülését általában a jövőben várjuk. A jelenség erősödésének ellenére se tekintsünk el a két igealak megkülönböztetésétől! A világos beszéd és írás; gondolataink pontos, árnyalt kifejezése ugyanis megkívánja a feltételes jelen és jövő megkülönböztetését. Mindezt pedig nem mással, csak a volna-lenne helyes használatával tudjuk megvalósítani.

Pl.: Ha betörő nem volna, rendőr se lenne. Ha sok pénzünk volna, családunk gazdag lenne. Ha kétszer annyi esze volna, mint amennyi most van, akkor féleszű lenne! A banketten szívesen veletek lennék, ha beteg nem volnék. Lenne, ha volna! (A tréfás mondás azt jelenti, hogy nincs.) „Mikor nagyokat ütnek rajtunk, milyen jó lenne nem ütni vissza se kézzel, se szóval” (József Attila).

Az udvarias kérésben a volna a helyes: Volna egy darab papírja? Volna egy perced a számomra?

Helyes a lenne használata a ’valamivé, valamilyenné válik’ jelentésben: Kitűnő szakember lenne belőled, ha szorgalmasan tanulnál. Ha a beteg holnapra jobban lenne, nyugodtan fölkelhet. „Szeretném, hogyha szeretnének / S lennék valakié, / lennék valakié.” (Ady Endre)

Újabb íróink többsége – sajnos – már ugyancsak nem különbözteti meg a két igealakot, pedig az értelmi különbségen kívül stilisztikai érvek, a kellemesebb hangzás igénye is indokolttá teszi, hogy ne csak a lenne, hanem a volna formát is használjuk; hiszen nyelvünkben a lenne fölösleges használata nélkül is nagyon sok az „e” hang.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...