Uborkaszezon


„Nincs más haza, csak az anyanyelv.”

(Márai Sándor)


Ilyenkor, uborkaszezon idején nem illik nagyon komoly nyelvhelyességi és helyesírási problémát feszegetni. Félő ugyanis, hogy a tisztelt olvasó egy ilyen írás olvastán így kiáltana fel: Az egész almás! (Vagyis érdektelen, tárgytalan.) Ezért gondoltam úgy, hogy ma inkább a gyümölcsökhöz, zöldségfélékhez és néhány más növényhez kapcsolódó szólást, szóláshasonlatot, mondást elevenítek fel.

Itt van mindjárt az uborkaszezon, amely eseménytelen időszakot jelent; de még ekkor is előfordulhat, hogy valaki leesik az uborkafáról (kedvező helyzetéből kicsöppen). Erre az emberre szoktuk mondani, hogy savanyú neki a szőlő (leszólja, amit nem tud elérni, amire nincs lehetősége). Pedig az illető lehet, hogy magában azt gondolja: lesz még szőlő, lágy kenyér (lesz még jobb sorom is)! Van egyáltalán olyan halandó, aki az ilyen kegyvesztett emberrel szívesen cseresznyézne egy tálból?

Azt hiszem, inkább fügét mutatna neki, vagyis gúnyosan elutasítaná.

Na de evezzünk más vizekre! Nézzük meg, mit is csinálnak a nagy nyári szünidőben a gyerekek! Bizonyára úgy érzik, hogy a paradicsomba kerültek, hisz nem kell mással foglalkozniuk, mint zabot hegyezni, esetleg borsót gömbölyíteni, vagyis lopni a napot. Pedig tudhatnák, nem falra hányt borsó (hiábavaló beszéd) a magyartanár intelme: Olvassátok el a kötelező olvasmányokat! Nemtörődömségéért valószínűleg nem barackot nyomnak az ilyen tanuló feje búbjára; hisz sok babot kell addig megennie (sokat kell okoskodnia), míg rájön: nem babra megy a játék. Ha ugyanis nem teljesíti a kötelességét, óhatatlanul jön a kérdés: Babot ettél (eszeden vagy)?

S mielőtt a rengeteg babtól valakinek hascsikarása lenne, egyelőre fejezzük be e témát!


 

Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...