Tagged: Erős várunk a nyelv

Diana vagy Diána?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Egyik kedves olvasóm – ahogy ő írta – „Mercédesz és nem Mercedes” névnapján keresett fel levelében, amelyben felháborodását fejezi ki amiatt, hogy „Vannak olyan hölgyek, akik nem...

Az idegen szavak kiejtése

„Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Az idegen szavak használata – ahogy azt már korábban megírtam – gyakran vezet félre- vagy meg nem értéshez, ráadásul elutasítást és iróniát is kelt az emberekben. A túl gyakran...

Nem nagy kunszt?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Nyelvünkben nagyon sok a német jövevényszó. Közülük azokkal, amelyekről lerí a német eredet, és még a hangzásuk sem a legszebb; csínján kellene bánnunk. A „spórol” ellen már...

Fel vagy föl?

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) A mi nyelvünket – a benne található rengeteg „e” hang miatt – gyakran „mekegő” vagy „kecskenyelvnek” nevezik. (Ebben az egyetlen mondatban is mennyi az „e” hang!) A...

November

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) Már nem okozok meglepetést, amikor a novemberről elárulom, hogy latin eredetű jövevényszó a nyelvünkben. Az sem újdonság, hogy eredetileg a márciussal kezdődő év kilencedik hónapjáról van...

Talentum és obulus

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Máté evangéliumában, Jézus példabeszéde nyomán olvashatunk a „tálentomokról”. A szó eredeti jelentése: nagy értékű ókori görög súly- és pénzegység. Jézus egy éppen útra kelő emberről szól, aki...

A tagadás és a tiltás

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Kinek jutna eszébe a nem tagadószót és a ne tiltószót egybeírni a tagadott szóval? Nézzük csak: nem megy, nem dolgozik, ne igyál! nem német, ne beszélj! nem...

A ló és a zabla

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai) Régi szavaink közül a lóval és a lószerszámokkal foglalkozunk. Ha a kocsi elé lova(ka)t fognak, létrejön a lófogat. Városi ember ritkán találkozik lóval; így a lóhoz kapcsolódó...

A starttól a hajráig

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) A tudatos szómagyarítás régi jelenség nyelvünkben, de nem szabad erőltetni az idegen szó magyarra váltását; mert szörnyszülöttek jöhetnek létre. Ilyen például a Stockholmból lett Istókhalma, a...

Editor Picks