Per pillanat

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Most a címben jelölt – riasztó gyorsasággal terjedő – helytelenségről rántjuk le a leplet.

Miért is helytelenítjük ezt a szókapcsolatot? Olvassunk el ebben a témában egy-két mondatot! – Melyik költő a kedvenced? – kérdezi a tanár tanítványától. – Per pillanat Arany Jánost olvasom a legszívesebben – hangzik a válasz, amelynek hallatán Arany forogni kezd a sírjában. – Szeretnék találkozni veled! – mondja egyik barát a másiknak. – Per pillanat nem érek rá, de később lehet róla szó – így a megszólított.

Honnan származhat ez a kifejezés? Onnan, hogy hazánkban az autók, motorkerékpárok sebességét – szóban és írásban – így jelölik meg: százhatvan kilométer per óra, nyolcvanöt kilométer per óra. Így „szakszerűbb”. Pedig a helyes mondat „óránként százhatvan kilométer”-es sebességről szólhat. A per pillanat mintájára született a per ma forma is, amely ugyancsak terjed: – Per ma egyetlen szabad percem sincs!

A per ma helyett tehát a ma, most, jelenleg, ebben a pillanatban, mostanában szavakat javaslom: – Mostanában Arany Jánost olvasom a legszívesebben. Vagy: – Jelenleg nem érek rá, de később lehet róla szó. Így jó: – Ma egyetlen szabad percem sincs!

Más. Tíz óra magasságában várlak! – hallom az utcán. Holott csak a fenyőfák vagy a felhőkarcolók magasságában lehet találkozni, de ehhez meg kellene tanulni repülni! Jobb, ha az illető tíz óra körül, esetleg tíz óra tájban várja ismerősét. Végül itt van a mentegetődző mondat: – Nem tudtalak még felhívni sem, mert teljesen el vagyok havazva! Csak a bennfentesek tudják, hogy nem volt szabad ideje a megszólalónak.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...