Nemcsak és nem csak

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Nyelvünkben sok a gond az egybe- és különírással. Ez a legnehezebb. Tehát most egy gyakran használt szó, szókapcsolat helyesírására hívom fel a figyelmet.

Nagyon sok hibát követnek el nemcsak az egymással levelező emberek, hanem még az újságok is; mert szinte mindig különírják a „nemcsak”-ot: ’Nem csak a vasutasok sztrájkolnak, de a tanárok is.’ Több hiba is van e mondatban. A tartalmát nem minősítem, csak helyesírását. A magyarban van három tagból álló kötőszónk, ez a „nemcsak…, hanem…is”! A hármas kötőszó második eleme tehát nem de, hanem hanem. Ha tehát a nemcsak szófaja kötőszó; mégpedig olyan, amely mondatok vagy mondatrészek szembeállításában azt fejezi ki, hogy a vele kiemelt dolognál többről vagy egyébről is szó van, akkor egybeírjuk. Ilyenkor „nem egyedül, nem kizárólag” a jelentése: „Kaposváron is, nemcsak Szekszárdon.” „Nemcsak fél, hanem retteg is a fiú.” Nyomatékos szembeállítás esetén is ugyanez a helyzet: „A diáknak nemcsak joga, hanem kötelessége is a tanulás.” Ha határozószó a „nemcsak”, akkor is egybeírjuk. Ilyenkor is „nem egyedül, nem kizárólag” a jelentése: „Nemcsak mi vagyunk a hibásak!” (Ekkor szembeállítás nélkül, de azt odaértve használjuk.)

Mi tehát a követendő út? Legjobb, ha abból indulunk ki, hogy a „nemcsak” majdnem mindig egybeírandó. Azért „majdnem mindig”, mert nem mindig kötő- vagy határozószó a „nemcsak” a mondatban: „Pista nem, csak Anna tanulta meg a verset.” „– Mi ez az éktelen csámcsogás? Sokan zabálnak ott benn? – Nem, csak Eke Ferkó.”

Nemsokára folytatom újabb szavakkal. Ígérem, nem soká kell várniuk.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...