Füstbe ment terv

„Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor)


Olyan idegen fordulatokról, kifejezésekről szólunk, amelyek fontoskodó, körülményes kifejezésmódot használnak az egyszerű és világos helyett; ezzel előnytelenül módosítják anyanyelvünk szellemét.

A címben idézett kifejezés – legalább Petőfi verse óta tudjuk – helyes, azonban nagyon gyakran használják helyette az idegenszerű a terv kútba esett formát. Lássunk csak néhány, idegen nyelvekből átvett, helytelen példát: ’A reklám után máris kezdetét veszi a mérkőzés. Az edző kilátásba helyezte, hogy támadó szellemben fognak játszani.’ Mindez egyszerűbben és magyarosabban: A reklám után máris kezdődik a mérkőzés. Az edző azt ígérte, hogy…

További helytelen formák és javított változatuk: Adja az urat vagy az ártatlant= játssza az urat vagy az ártatlant; hóna alá nyúl = támogat, fölkarol; behozza a mulasztást = jóvá teszi, pótolja a mulasztást; kívülről tud, idéz = könyv nélkül, betéve tud, fejből idéz; osztja a véleményét = osztozik a véleményében; jól áll neki a kalap = illik hozzá a kalap; lekéste a vonatot = lekésett a vonatról; nem hagyja magát zavarni = nem zavartatja magát

Mondhatná valaki: Ezek egyáltalán nem nagy különbségek! Valóban. Csak éppen olyan idegen elemek a nyelvünkben, amelyeket az egészséges szervezet nem tűrhet meg, kidobja magából. Aki úgy érzi, ‘elege van az egészből’, inkább mondja azt: „torkig vagyok vele”!

Végül, ha az olvasók közül többen a ’veszik maguknak a fáradságot’ fordulat helyett „nem sajnálják a fáradságot” a nyelvünkbe befurakodott idegen fordulatok elleni harcban, akkor „nem vész kárba” (a ’nem megy kárba’ helyett) kis eszmefuttatásom.


Hozzászólás
Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

You may also like...